Újra kezdés

Útközben Mike folyamatosan vigyorgott. Boldognak tűnt. Én tettem volna boldoggá azzal hogy beleegyeztem a költözésbe? És amikor megcsókol általában viszonzom, de nem merem tovább folytatni. Miért? Pedig Londonban nem esett nehezemre. Sőt. Nagyon élveztem. De most mi van velem? Hiszen szeretem. Attól a perctől fogva hogy megismertem . Még ha másoknak sosem mondtam el. Mikor kért, de nem akartam kijönni hozzá az sem véletlen volt. Beleszerettem. Csak azt akartam hogy boldog legyen. De nem velem. Hisz' úgy hittem én sosem tehetem Őt boldoggá. Most mégis az. Miattam?. Velem? Ő is tényleg az első perctől szeretett volna ahogy mondta? Miért nem hittem el? Talán csak azért mert bár hozzá képest 10 évvel fiatalabb vagyok elég sok csalódás ért már. Elmélkedésemet Ő szakította félbe.
-Megérkeztünk. Minden rendben van?
-Persze. Miért?
-Elég szomorú arcot vágsz. Nem akarom rád erőltetni, hogy költözz hozzám-arca elkomorult.-Csak jó lenne. De ha nem akarod az sem baj.
-Mi? Jaj nem erről van szó. Csak, nem is tudom. Félek.
-Mitől?
-Hogy te is elhagysz 1-szer.- arcán újra mosoly kelt.
-Nézd. Szeretlek. Nem ígérem azt hogy míg világ a világ veled maradok. De azt igen hogy amíg élek addig a szívem minden egyes dobbanása érted dobog.-meghatódtam. Soha senki nem mondott nekem ilyet. Aztán közelebb hajolt és lágy, szerelmes csókot hintett az ajkamra. Viszonozni akartam, de Otis közbe szólt.
-Pfuj felnőttek-Otis, szemeit játékosan eltakarta kezeivel.-Sosem fogok csókolózni-Ezen nagyot nevettünk.
-Most 5 évesen ezt mondod. Kíváncsi vagyok 10 év múlva mit fogsz erre mondani.-Mike és kacsintott a fiának. Kiszálltunk a kocsiból és felmentünk a házba. Míg én főztem Mike játszott a gyerekekkel.
Vacsora után megfürdettük a fiúkat és lefektettük őket aludni. Mikey és Otis egyenlőre egy szobában alszanak, míg be nem lesz rendezve az új gyerek szoba. Aztán én is zuhanyozni mentem. Míg én zuhanyoztam addig Mike megágyazott nekem. A fürdőbe elfelejtettem pizsamát vinni, ezért egy szál törülközőben mentem be a szobámba. Nem számítottam arra hogy Mike még ott szöszmötöl az ágyazással. Enyhén szólva megijedtünk egymástól. Pár pillanatig szótlanul néztük egymást. Aztán ahogy végig néztem rajta feltűnt valami. Kívánt engem. Elég jól látszott. Ki akart menni a szobából, de megfogtam a kezét.
-Maradj. Kérlek.-súgtam az ajkaira, majd lágyan megcsókoltam. Nem kellett kétszer kérni. A törülköző "véletlen" szép lassan lecsúszott rólam. Nem kellett több Neki. Nekem esett. Míg nyelvünk heves táncot járt, kezeivel simogatott. Bár pár lépésre volt tőlünk az ágy, alig bírtunk odaérni. Kívántuk egymást. Nagyon. Ki voltunk éhezve. Egymásra. Szép lassan vetkőztetni kezdtem. Mikor már csak egy boxer volt rajta megállt. A szemembe nézett.
-Biztos hogy ezt akarod? Nem muszáj. Mint mondtam nem akarok rád erőltetni semmit. Csak akkor folytatom ha valóban szeretnéd. Nekem nem szexre kellesz. Nem a testedért szeretlek, hanem azért aki vagy. Még leállhatunk.-suttogta. Nem válaszoltam. Először az ajkait néztem, majd a szemeit. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Így válaszoltam, hogy akarom. Szép lassan csináltunk mindent. Mintha mindkettőnknek ez lenne az első alkalom. Közben folyamatosan simogatott és csókolt. Hol az ajkam, hol a nyakam, hol a vállaim, és a melleim. Hosszú, szenvedélyes fél órának néztünk elébe. Mikor mindketten a csúcsra értünk homlokát a homlokomnak támasztotta és apró puszikat nyomot a számra.
-Szeretlek Dé. Nagyon.- úgy éreztem magam mint egy tini. Mint akinek tényleg ez lett volna az első alkalom. Mintha most mondták volna életemben először hogy szeretnek. De most nem csak hallottam ezt a szót, hanem éreztem is. Éreztem hogy tényleg szeret.
-Én is szeretlek Mike.- Éreztem ahogy arcom elpirul. Mike rám mosolygott, majd mellém feküdt. Néztük egymást, majd mint egy telhetetlen csitri rámásztam. De mi tagadás? Belőle sosem elég. Mikor ráültem az ágyékára arcára egy huncut mosoly ült ki. Lehajoltam hozzá és megcsókoltam. Ajkai szétnyíltak és vad csókcsaták vívtak nyelveink. Most nem finomkodtunk egymással. Vadul szeretkeztünk. Egy órával később zihálva feküdtünk egymás mellett. A karjaiban nyomott el az álom pár perc múlva.