Közös ebéd!

Reggelt egyedül zihálva ébredtem.. Csak álmodtam..Kimásztam az ágyból és csináltam magamnak egy nyugtató hatású teát, majd bementem Mikey szobájába.Felöltöztettem, majd megetettem. Aztán kaptam egy sms-t Mike tól. " Bocs hogy nem voltam ott tegnap este. Sok volt a meló a stúdióban..Ma délután megyek értetek, és elintézzük a papír munkát. Addig is szia." A idő lassan telt..Nagyon lassan. Míg Mike megérkezett addig ki takarítottam, meg főztem, és beraktam egy adag ruhát a gépbe.Kettő után nem sokkal csengettek. Mike volt. Be sem lépett a lakásba. Gyorsan össze pakoltam minden iratot és már indultunk. Egész úton egy szót sem szóltunk egymáshoz. A kínos csendet végül én törtem meg.
-Nem kell megtenned, ha nem szeretnéd?
-Mi? Bocs nem figyeltem.
-Nem kell a nevedre venni Mikey-t. Nem kötelező, te is tudod.
-De szeretném, elvégre az én fiam-elmosolyodott. Mióta ma be csengetett hozzám most először.
-Akkor mi a baj?
-Semmi.. Csak volt egy intenzív álmom..-egy pillanatra rám nézett, majd vissza tért a tekintete az útra-Veled
Ezen meglepődtem. Velem álmodott? Vajon ő is hasonlót álmodott mint én? Elmosolyodtam.A gondolataimból Mike zökkentett ki.
-Mi az?
-Hm? Semmi.
-Biztos?-bólintottam-Rendben. Itt vagyunk.
A papír munka nem vett sok időt igénybe. 1 óra alatt kész voltunk.
-Akarsz valamerre menni? Ha gondolod elviszlek.
-Nem. Nincs ma dolgom a városban. Úgyhogy csak haza kell vinned.-miközben Mikey-t a gyerek ülésbe raktam. A ház előtt elkanyarodott.
-Hova megyünk?
-Hozzám..-Mike, és villantott egy írtó szexi mosolyt. Aztán elő halászta a telefonját.
-Szia Chaz. Baj lenne ha ma már nem mennék vissza a stúdióba?
-Nem. Intézd a dolgaidat nyugodtan. Majd holnap találkozunk.Helló
-Köszi. Helló.-miután letették Mike-ra néztem.
-És szabadna tudnom hogy miért is megyünk hozzád?
-Igen. 1;ma én főzök. 2;ma hozza Anna Otist, és egyedül nem bírok vele. Minél nagyobb annál rosszabb-és megint rám mosolygott.-3; szeretném ha Otis és Mikey össze barátkoznának. 4; a mai napom csak veled és a gyerekekkel szeretném tölteni..-egy nagy 3 emeletes ház előtt állt meg. Kinyitotta a kaput és beállt a garázsba. Mikor felmentünk a házba körbe vezetett, bár engem annyira nem érdekelt. Mikeyval voltam elfoglalva. a karomban volt és a nyakláncommal babrált. Először a földszinten voltunk. 4 helységből állt. Az első helyiségből lehetett felmenni a lakásba, illetve abból a nyílt egy ajtó a zene szobába. Hatalmas szoba volt 3  válasz fallal. A zenekar számára volt berendezve. Az egyik helységben gitárok, és egy dob volt meg egy kanapé. A másikban keverő cuccok, a harmadikban meg egy kisebb fajta stúdió. Az egész teljesen hangszigetelt volt. Majd utunkat fent folytattuk tovább. A 2. emeleten volt a konyha, a nappali és egy "meccs" néző szoba, ha netán a srácok át mennének focit vagy valami hasonlót nézni, és egy kilépő, egy hatalmas fedett teraszra. Hatalmas kihasználatlan területek voltak a szobában és a nappaliban egyaránt. Aztán felmentünk a 3. emeletre. 2 fürdő szoba, 3 háló szoba 1 játszó szoba, és itt is volt Mike szobájából nyíló kis terasz. Ez nem volt fedett. A teraszról gyönyörű kilátás nyílt a környékre. Aztán vissza mentünk Otis szobája mellé.
-Szeretném ha ez Mikey szobája lenne. És nem csak hétvégére mint Otisnak.-Mike és fürkészni kezdte az arcom.
-Mi? Ezt nem igazán értem-válaszolni nem tudott, mert csöngettek. Anna volt az. Pár szót váltottak majd Anna elment. Mike Otissal a karján jött vissza.
-Otis, bemutatom neked Dynát. Dyna Ő itt Otis.
-Szia.
-Csókolom-Otis, nagyon édes volt, majd a hatalmas szemeivel az apjához fordult.-Apa a baba kicsoda?
-Ő Mikey, a féltestvéred.
-Játszhatok vele?-Otis és közben rám nézett.
-Persze.-mosolyogtam rá, és erre Ő is elmosolyodott. Tiszta apja. Bekísértük őket a játszó szobába, majd mikor láttuk hogy jól el vannak egymással egy baba figyelővel le mentünk a konyhába. Mike nagyon szexi volt miközben főzött. Csak segíteni engedett.
-Vissza térve a beszélgetésünkhöz. Szeretném ha ide költöznél. Persze ha szeretnéd külön szobában alhatsz.
-Huh, hát nem tudom mit mondjak erre. Ezt még át kell gondolnom.
-Kérlek.-ahogy rám nézett jól eső borzongás futott végig rajtam- Tudod Otis csak hétvégén van velem, és olyankor is elég üres a ház. Jó lenne ha itt lennétek. Velem... A közelemben... Mellettem..-kérlelő szemekkel nézett rám. Szinte elolvadtam tőle.
-Ezt alaposan át kell gondolnom. Nehéz döntés.
-Kérlek szépen. Maradj velem.-elém lépett és a kezébe fogta az arcom. -Ne hagy itt.. Ne hagy el..
-Mike- suttogtam. A szívem a torkomban dobogott.
-Egyszer már elveszítettelek.-suttogta Ő is.-Többé nem hagyom hogy el menj.- lágyan megcsókolt, majd a szemembe nézett.- Amit a kávézóban mondtam az igaz volt. Már ott Londonban beléd szerettem. Szeretlek Dé.
-Én.. én is szeretlek.-mondtam halkan. Majd viszonoztam a csókot. A csókunkat Otis szakította félbe.
-Apa.. apa.. éhesek vagyunk.
-Pár perc és kész lesz a kaja. Rendben?-majd felkapta a fiát. Jó volt nézni őket. Míg Mike Otissal felment a fiunkért én megterítettem. Az ebéd alatt egy szót sem szóltunk egymáshoz. Mike néha rám nézett és mosolygott, én meg folyton elpirultam. Ebéd után míg én mosogattam Mike a gyerekekkel felment az emeletre emeletre. Épp végeztem amikor Mike mögém settenkedett, és átölelt. A frászt hozta rám.
-Jesszus Mike. Megőrültél?- teljesen elsápadtam. Sosem szerettem ha meg ijesztenek. Bár tudtam hogy nem szándékosan tette.
-Sajnálom. Ne haragudj.-maga felé fordított, és és megcsókolt.-Maradj itt velem. Ne hagyj el többé. Kérlek.
-Ez nem így megy. Tudod jól. Nem ilyen egyszerű.
-De. Ez nagyon egyszerű. Azt mondod maradsz. Segítek költözködni. Sőt. A srácok is biztos segítenének. Amúgy is szeretnének megismerni.
-Találkoztam velük Londonban.
-Rég volt. Akkor sem beszélgettetek. Nem ismeritek egymást...
-Adj egy kis időt...-Mike bólintott. Nekem meg csörgött telefonom. A szerkesztőségből hívtak. Be kellett mennem. -Mikey itt maradhat? Holnap jövök érte.
-Persze hogy maradhat. De itt is aludhatnál. Külön szobában.
-Rendben-mondtam megadóan.
-Elvigyelek?
-Nem kell. Hívok taxit.
-Jó. Csörögj ha végeztél.-Majd megcsókolt. Bele borzongtam. Vágytam is rá meg nem is. Magam sem tudom mi ütött belém. Talán féltem. Vagy nem tudom.. A szerkesztőségben kb. 1 órás munkám volt. Mikor végeztem bementem Carol irodájába. Mindent megtudtam vele beszélni. Mike ajánlatát is vele beszéltem meg.
-Akkor mi tart vissza?
-Nem tudom. Félek, azt hiszem..
-Mitől?
-Hogy előbb-utóbb Ő is elhagy. Mint minden pasi...-még beszélgettünk egy kicsit,  aztán küldtem egy sms-t Mikenak. Nem kellett sokáig várnom rá. Vagyis rájuk. Hozta a gyerekeket is. Csendben ültünk egymás mellett a kocsiban. Végül megtörtem a csendet.
-Hozzád költözöm Mikeyval..
-Tényleg?- hatalmas vigyor ült ki az arcára, leparkolt az út szélén, és nagy nehezen sikerült átölelnie.
-De csak akkor ha tényleg külön szobában lehetek..
-Persze, oké. A lényeg hogy igent mondtál.
-Akkor indulhatnánk is- mosolyogtam. Be indította a kocsit, és figyeltem hogy az égre néz és valami olyasmit mond hogy:-Köszönöm Istenem- nagyon aranyos volt. Mielőtt Mikehoz mentünk volna beugrottunk hozzám és össze szedtem egy-két cuccot, majd utána egyenesen hozzá mentünk.