Mike utána nem keresett.. Nem tudtam eldönteni hogy örüljek neki vagy sírjak. Aztán amikor a szerkesztőségben ültem valaki hívott magán telefonszámon. Sosem vettem fel az ilyen hívásokat, most sem tettem. Aztán mentem a fotózásra. Egy mesekönyv írót kellet lefotóznom. Mikor beléptem a műterembe a nő egy bájos mosollyal köszöntött.
-Helló a nevem Dyna.-mondtam miközben kezet nyújtottam neki.
-Helló. Én Anna Shinoda vagyok.-hát mit mondjak. Kis híján lehidaltam..Aztán zavarba jöttem.-Láttalak az újságban titeket. Mike-kal sokat szoktunk találkozni Otis miatt. Tudtam mi volt köztetek Londonban. De amit valamelyik nap mondott arra nem számítottam..
-Ööö. Hát ha mindent tudsz akkor talán ezt itt abba is hagyhatnánk, és koncentrálhatnánk a fotózásra..-próbáltam elterelni a beszélgetést..
-Mesélhetnél Róla-Anna baromi nyugodt volt és kedves. Ezt nem értettem miért..
-Nem hiszem hogy veled kéne Róla beszélnem. Ne haragudj..-Erre elmosolyodott.-Kezdhetnénk végre?-Bólintott. A képekkel viszonylag gyorsan végeztünk.
-Szeretnélek jobban megismerni-Anna
-Miért? Mármint.. Basszus.-éreztem hogy vörösödik az arcom, erre Ő megint csak mosolygott. Azt hittem leütöm.
-Ne légy már ennyire zavarban.. Csak azért szeretnélek megismerni mert ha újra összejönnétek Mike-kal, és nem csak egy éjszakára, akkor Te lennél Otis mostoha anyja. Megérthetnél.. Te is anya vagy..-Anna még mindig kedvesen..
-Nem hiszem hogy bármi közünk is lenne egymáshoz Mike-kal azok után ami történt. De rendben. Van a közelben egy isteni hely.. Finom kávéjuk illetve péksütijük van, ha gondolod...-rábólintott. Ezért elmentünk.. Sokat beszélgettünk. Mindent tudni akart, hiába mondta el neki Mike. Kíváncsi volt az én szemszögemből is a dolgokra. Meg arra hogy ezután hogyan tovább. Mikor mindent elmondtam neki megszólalt.
-Valamilyen szinten megértelek... De.. Az még mindig nem fér a fejembe hogy miért nem szóltál neki rögtön mikor megtudtad hogy terhes vagy? Feleségül vett volna.. Már rég boldog család lehetnétek..-Anna majdnem úgy beszélt mint Mona..
-Van egy olyan érzésem hogy te ennek örültél volna. De miért?-néztem rá gyanakodva. Anna felnevetett.
-Hogy miért? Nézd. Mike megérdemli hogy boldog legyen. Gondolom mesélt neked a válásunkról. Én elrontottam, és sajnálom. De azt akarom hogy újra a régi önmaga legyen. Mikor vissza jött Londonból mintha kicserélték volna. Olyan volt mint régen, a válásunk előtt. Boldog volt.. Te tetted boldoggá..-Anna.. még egy kicsit beszélgettünk aztán mennem kellett. Megígértük egymásnak hogy kapcsolatban maradunk. Nem érettem magam miért, de megkedveltem..
Mikor vissza értem az irodába egy csokor vörös rózsa várt. Kísérő kártya viszont nem volt. Ennek ellenére tudtam ki küldte.Örültem neki. Ismét megszólalt a telefonom. Ezúttal ki volt írva ki keresett.
-Szia.
-Szia. Hívtalak délelőtt is, de nem vetted fel-Mike
-Nem szokásom magánszámos hívásokat felvenni. Bocs.
-Értem.. Beszéltem Annával. Jó fejnek tart. Bár egy kicsit bizalmatlannak is.. De mindegy nem ezért hívtalak. Holnap ráérsz?
-Persze miért?
-Szeretném a nevemre venni a fiam.-hallottam a hangján hogy elmosolyodik. Önkéntelenül is magam elé képzeltem..
-Rendben, ki veszek egy szabad napot.
-Köszönöm.. És mi a terved estére?
-Mi legyen? Szeretnél átjönni?-kérdeztem.
-Ha nem gond, akkor igen.. Látni akarlak titeket..
-Este 7-re gyere. Csinálok vacsit. Oké?
-Oké. Addig is szia.-Mike, majd letettük.. A nap további része gyorsan telt. Épp hogy elkezdtem főzni a vacsorát csengettek.
-Helló
-Helló. Gyere be-köszöntöttem két puszival Mike-ot. -Bár a vacsit csak most kezdtem
-Nem gond. Szándékosan jöttem korábban. Hátha segíthetek
-Á. Attól tartasz hogy megmérgezlek-erre nevetni kezdett.
-Nem. Mikey?
-A szobájában. Alszik.-én, miközben Ő be ment Mikey szobájába..Amíg ő bent volt Mikeynál én addig kész lettem a vacsorával. Épp megterítettem mikor ki jött hozzám. Leejtettem a villát és egyszerre kaptunk utána. A hirtelen mozdulat miatt össze koccant a fejünk. Egymásra néztünk, majd megfogta az állam és megcsókolt. Nem utasítottam vissza. egyre szenvedélyesebben csókolóztunk. Aztán Mike vetkőztetni kezdett.
-És mi lesz a vacsival-kérdeztem mikor levette a felsőm és a vállamat csókolgatta..
-Kezdhetnénk a desszerttel?-Mike várva a reakcióm. Válaszul csak megcsókoltam. Akartam. Nagyon. Úgy mint még soha.. Az ölébe vett és lassan be vitt a hálószobába. Olyan óvatosan tett le az ágyra mintha egy porcelán baba volnék. Megszabadított minden ruhámtól. és végig csókolta a testem. Aztán fölém hajolt és megcsókolt.. Már nagyon kívántam, így én is elkezdtem őt vetkőztetni... Mikor már mind a ketten meztelenek voltunk símogatni kezdett de végig a szemembe nézett. Figyelt rám.. Nagyon.. Mikor már nagyon nem bírtam magammal fölé helyezkedtem. Végig egymás szemébe néztünk míg belém hatolt. Egy halk sóhaj hagyta el a szám.. Lassan kezdtünk el mozogni, majd hírtelen Mike megfogta a derekam és maga alá fordított. Gyorsítva ezzel a tempót. Fél óra múlva elértünk a csúcsra. Mike a homlokát a homlokomnak támasztotta, és megcsókolt. Majd fáradtan feküdt mellém
-Éhes vagy még?-Mike s közben egy írtó szexi mosollyal nézett rám
-Talán.. Kérhetnénk még ebből a desszertből? -kérdeztem
-El fogsz hízni, de nem bánom- nevetett. Majd újra megtettük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése