Túl az érettségin összeköltöztem a barátnőimmel Reenz-el és Monával. Egyik nap Mona túlságosan is vigyorogva jött haza.
- Hey béjbe! Nem fogod elhinni hogy kik fognak koncertezni júliusban Londonban...-Mona idegesítően jó kedvűen.
-Na ki??-Reenzy
- Ha annyit mondok hogy a Rock Istenek??-Mona
-Te jó ég... Csak nem... Linkin Park???-Reenzy szintén hatalmas vigyorral az arcán
- Szereztem repülő jegyeket és nagy mázlimra VIP jegyeket is kaptam... bár ku*va drágák...-Mona kicsit félre húzva a száját.
- Dé te nem is örülsz?-Mona
-Ömm... De csak... izé... MI a rossz nyavaja az a Linkin Park??
-Tudod Chaz bandája akiről folyton áradozik-Mona
-Nem is igaz-Rennz egy kis sértődöttséget színleve
-Nem mi?? Fülig bele estél.-Mona-Akárhányszor meghallod Chester nevét még a bugyid is nedves lesz.
-Nem térhetnék vissza a koncertre?-Reenz egy picit elpirulva
-Ok.Mit mondtál júliusban?? És hanyadikán-Én miközben a naptáram nézegettem
-Igen. 24 szombat- Mona
-Már nem azért de július 4-e van.-Dé
-Bazdi..-Reenz és Mona 1xrre
-Akkor még le kell szerveznünk a szállást és hasonló dolgokat.-Mona
A hetek gyorsan elteltek és egyszer csak azon kaptam magam hogy egy londoni taxiban utazunk a szállásunk felé. Mikor megérkeztünk tátva maradt a szánk.. szó szerint. A hotel neve The Ritz Luxury Hotels volt.Gyönyörűen nézett ki. Megbeszéltük hogy 1 óra múlva találkozunk lent a hallban. Beérve a szobámba az volt az első gondolatom hogy bedőlök az ágyba. Nagyon kimerített az a repülő út. De erőt vettem magamon, lezuhanyoztam és felöltöztem. Mikor kimentem a szobámból majdnem fellöktem egy kb nálam pár évvel idősebb srácot:
-Elnézést, ne haragudj, csak sietek. A barátnőim már várnak.-Dé
-Semmi gond. Én is körültekinthetőbb lehettem volna-srác. Beszélgetésbe elegyedtünk míg tartottunk lefelé a hallba.- Az akcentusodból ítélve nem idevalósi vagy.
-Hát nem. Magyarországról jöttem a barátnőimmel, valami Linkin Park koncertre. És te?-Dé
-Én is az LP koncert miatt vagyok itt. De nem igazán ismered a zenéjüket mi??-Srác
-Egy-két számot ismerek, de nem vagyok fanatikus rajongó-Dé.- Hát megérkeztem. Mennem kell.-Láttam a csajokon hogy tágra nyílt szemekkel bámulnak
-Velük vagy?-Srác, és abba az irányba nézett ahova intettem.
-Igen. Örülök hogy megismertelek bár nem mutatkoztunk be egymásnak.-Dé
-Bocs. A nevem Mike. Mike Shinoda- ekkor egy kis villám csapás ért. Mintha hallottam volna már ezt a nevet.
-Az enyém Dyna Balla. De mindenki csak Dé-nek hív.
- Amúgy merre menntek?-Mike
-Város nézőbe indulunk-Dé.-De már megyek is. Szia.
-Jó szórakozást kívánok hozzá. Szia.-Mike, majd hirtelen utánam szólt.-Találkozunk még??
Megfordultam.
- Nem hiszem. De ki tudja.-azzal sarkon fordultam és siettem a lányokhoz.
-Nem vagyunk itt 2 órája sem te meg már is összegabalyodsz valakivel??-Mona
-Hasonlított valakire de az nem.. nem lehet-Reenz mint aki szellemet látott.
-Majdnem fellöktem de ennyi. Nem indulhatnánk végre meg??-Dé
-De nyomás-Mona.
A délutáni program elég sűrű volt. Megnéztük a London Eye-t, a Tower Hidat, a Westminster Apátságot és egy pár múzeumot. Kb este7 körül értünk vissza a hotelbe. Megfürödtünk aztán mentünk vacsorázni. A vacsora felé Reenzy megint elsápadt.
-Jól vagy?-Mona
-Az ott Chester és Joe az ablak melletti 3. asztalnál.-Reenz, majd én és Mona is oda néztünk.
-Tényleg ők azok-Mona
-Felőlem az utcán is elmehetnének mellettem akkor sem tudnám hogy kik-Dé
-Hogy is hívták azt a srácot akivel beszélgettél??-Reenz
-Milyen srácot?-néztem értetlenül mint egy hülye.
-Akinek neki mentél?-Reenz
-Ja. Mondta a nevét de a franc se jegyzi meg ezeket a hülye külföldi neveket.-Dé- Valami Mike asszem
-Shinoda?-Reenz
-Biztos. Esküszöm nem tudom. De nem is érdekel. Amúgy is fáradt vagyok. Inkább megyek lefekszem. Holnap koncert és kiakarom magam pihenni. Jóéjt csajok-Adtam nekik puszit és mentem.
-Jó éjt.-Reenz és Mona egyszerre. A csajoknak jó estéjük volt főleg Reenznek. Chester észre vette. Oda ment hozzájuk Joe-val.
-Leülhetünk?-Chaz
-Pe..persze-Reenzy Dadogva és pirulva. Ennek ellenére egész jól elvoltak. A srácok meghívták őket egy buliba de Monának nem volt kedve menni. Így csak Reenz tartott velük. Valamikor hajnalban értek vissza a szállóba. Úgy viselkedtek mint akik ezer éve együtt volnának. Chaz Reenz ajtaja előtt megcsókolta, és a lány nem ellenállt. Nem, mert nagyon jól tudta hogy Chaz szabad ember....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése